1. |
Rajtad áll
05:35
|
|||
Szájhősök revolverekkel
Próféták bankszámlával
Zászlót le és kalandra fel
Bárki akármit bevállal
Rajtad múlik, égiek híján
Rajtad múlik – vagy veled el
Őszre tél, tavaszra nyár
A nyál, ha összefut, nyelni kell…
Rajtad áll – vagy bukik az egész
Rajtad múlik a mulandó
A fáról jössz és tönkre mész
A vész nem kerül el, sőt mérvadó
Lesz akár, akár a tár
Ha kiürül, mint te egyszer
Ha nincs már szó, csak a néma száj
A nyál, ha összefut, köpni kell...
Tőled forog a mókuskerék veled
Mindegy, csak valami szóljon, míg a fétised kergeted
Hallgat az égbolt, nem üzen senki
Se barbár szent, se szentéletű barbár
Pokolra szállni vagy mennybe menni
Vagy észre se venni, csak rajtad áll
Rajtad múlik, égiek híján
Rajtad múlik – vagy veled el
A két kar társ után kaszál
De a szív csak nekilódul, ha menni kell…
Mert tőled forog a mókuskerék veled
És neked mindegy, csak valami szóljon, míg a fétised kergeted
Tudom, hogy olvastok belőlem
De azt is, hogy idegen nyelv
Tudom, hogy belém láttok
De a látvány csak néhány szerv
És néhány tünet és néhány kór
És mind a szarabbik fajtából
De mit számít ez nektek?
Ti valami mást kerestek, tudom jól
De az elveszett már régen valahol…
Szájhősök revolverekkel
Próféták bankszámlával
Zászlót le és kalandra fel
Bárki akármit bevállal...
|
||||
2. |
||||
Fekszem a fűben hanyatt
Az egész mindenség alatt
A Nap körül keringő pályán
Egyedül, nélküled, árván...
Milliárd csillag az égen
Jutott nekem is, mégsem
Találom, csak remélem:
Ragyog ott valami értem
Karomba képzelem vállad
Egy kicsit hátrébb a fákat
Az eget közelebb hozzánk
A széleit angyalok tartják
Az Óperencián innen
Vászonra kel most minden:
Némán ünneplőt ölt
S az égbe indul fel a föld…
Igazán elrabolhatna most valami
Úgyis annyi ilyen sztorit hallani
Valami félig majom, félig félisten
Vagy nekem mindegy, csak vigyen innen
Utálom a fajtámat, hogy mindent megszerez
És mégis egyre kevesebbje lesz
Száz év sem elég, hogy rájöjjek: minek
Vagyunk a világon, mi, emberek
Erre tévedhetne most egy űrhajó
E planétán a csúcsragadozó
Itt fekszik most a fűben egymaga
És csak a csillagokat számolgatja...
Fekszem a fűben hanyatt
Az egész mindenség alatt
A Nap körül keringő pályán
Hétmilliárdnyi árván…
|
||||
3. |
Jókor jó helyen
02:42
|
|||
Állítsd meg az időt, mint a taxiban
Ha valami van, ha itt a váratlan
Vagy a várvavárt, a régen nem remélt
Vagy sosem látott tán, de hazatért
Rád köszön, neveden nevez
Behajol az ablakon, a ráncokon neszez
Az arcodon, a könnyeken, a nyirkos kis szörnyeken
Hogy jöjjön, aminek jönnie kell, ő elébe jött, mint egy régi haver
Jókor jó helyen más volt, úgy hiszem
De most itt az alkalom, jöjj hát velem
Mert nincs más pillanat, úgysincs rá szavad
És az inged elszakad, ahogy galléron ragad
És vasmarokkal húz az emlékeken túl
Hogy lásd, lásd, lásd, amit muszáj, és megindul
A könnypatak, a szélesvásznú film veled
Az érfalak felizzanak és szélmalom-szíved
Felpörög újra még, az a rozsdás munkagép
Hogy jöjjön, aminek jönnie kell most utoljára, még egyszer
Jókor jó helyen nem voltál velem
De most itt az alkalom, és én magammal viszem…
|
||||
4. |
Fröccsözni
04:00
|
|||
Néha hébe, néha hóba
Kell a borba szóda
Csak úgy lenni, ellenni, meglenni
Semmit komolyan venni
Ha nincs meg a szinonimája
Semminek, se a része, a párja
Csak úgy lenni, ellenni
Fröccsözni, észre se venni…
Néha ennyi - néha annyi
Csak ennyi annyiba' hagyni
Ha a végzet irányadó
Minden olyan helyénvaló:
Csapni, ami csapnivaló
Sapka, sál, ha esik a hó
Hallgatni, ha elfogy a szó
Hagyni, ami helyénvaló
Mer' néha akármilyen rossz, jó
És néha akármilyen szép, fáj
És néha hébe, néha hóba
Minden bajban ott a báj
Mer' néha akármilyen nehéz (tudom)
Olyan könnyű könnyedén venni
Csak úgy lenni, elleni, egy kicsit
Mindent elengedni
Csak fröccsözni, észre se venni…
Néha kell a borba szóda
A ballantine's-ba kóla
A vodka-narancs, a gin-tonik
A csattanó nélküli sztorik
Abszinthoz a kiskanál
Meg a kockacukor meg az agyhalál
Tequilához citrom és só
Néha olyan helyénvaló…
Hirtelen jött meg a kedvünk, mint a nyár '88-ban
Épp keményen költekeztünk egy közeli italboltban
Röhögtünk az elmúló időn, három kutyán és egy szőke nőn
Leugrottunk egy peep show-ba, mint lepkék a neoncsőről
Úgy hullott a pénz a lyukba, meg a ruha le a nőről
Röhögtünk a mozgáskultúrán, a vödrökön, meg egy vén papán
Néha kirakták a szűrünk innen-onnan, ezért-azért
Lenn a parton üldögéltünk, megült a fejünkön a dér
Röhögtünk a Dunán, a hajókon, de legfőképpen saját magunkon...
|
||||
5. |
Fátum
03:55
|
|||
Mikor a Sors még gyerek volt, csak sejtekkel játszhatott
Aztán jött egy isten és csinált pár állatot
De a Sors kinőtte őket is, komolyabb izgalomra vágyott
Minthogy ki egyen meg kit, meg hogy melyik virágot
Ne porozzák be a méhek és melyik fába csapjon
Holnap a villám a viharban – á, dögunalom…
Aztán a hatodik reggelen ott állt Ádám meztelen
Kóválygott a fák között hasztalan az esztelen
Unalmában ki se verte, csak kolbászolt az Édenkertbe’
Unalmát az Úr is unva bordájából nőt teremte
Az meg rögtön megkíváná a gyümölcsöt, mi tiltva vagyon
Odaszólt, hogy „Ádám, másszá”, az meg mászott – a barom…
Hiába sajnálod, attól még nagyon fáj
Hiába vigasztalsz, az se segít már
Szememben annyi csillag táncol, mint az első éjszakán
Hiába zsörtölődsz, most már edd is meg
Ha már felküldtél és leszedetted
Piros, mint egy tilos-tábla, de egy gyümölcs nem árthat meg
Hiába bőgicsélsz, attól még elrepedt
Pont a bordakosaram felett
De kezemben az a kurva alma, ami annyira kellett
„A java még hátra van – a tudásnak ára van”
Sziszegte a kígyó a fáról vidáman
Egyél és ints búcsút a fáknak
Az a fügefalevél ott jó lesz ruhának
És az az út, azt hiszem, az vezet el innen
Mert itt még elsősegély sincsen
Dobd el a csutkát és légy végre ember
Karolj át, valahogy emelj fel
És a kígyónak szólj, hogy ő is jöhet
Mert egy beszélő kígyó még jól jöhet…
„A java még hátra van – a tudásnak ára van”
Sziszegte a kígyó a fáról vidáman…
|
||||
6. |
Lóhere
03:02
|
|||
Párálló szemekkel néz: szívemben színültig érsz
Mondja, és színültig érek szívében tényleg én meg
Balomon jól mutatsz, gyere, fejem is veled van tele
A képzelet utánad lohol, nélküled minden perc pokol
Tördeli jobbját bal keze, és én már látom is vele
A fenékig boldog éveket, hogy milyen marha szép lehet
Tiéd vagyok, hát légy enyém, négy levél lóg a lóherén
Ajkadat csókra nyithatod, amit kérsz, tőlem megkapod
Nem kell, hogy szavakat keress
Voltaképp az se, hogy szeress
A vágy, az nem romantika
Nézd, milyen kerek a hold
Formázz hát te is nagy ó-t
Abban nem lehet hiba
Farkam a melledre mutat
Kezem a lábad közt matat
De ez nem hébe-hóba vágy
Dobd le a félszed, a ruhád…
Álmomban találkoztunk már, bármidet fogom, kézre áll
Négy levél lóg a lóherén, csüngünk hát Fortuna csecsén
Kemény ölemben lágy öled, engedj a vágyaknak teret
Reggel majd szintúgy érzem én: négy levél lóg a lóherén
Nem kell, hogy szavakat találj
Mire szólnál, úgyis vége már
A vágy, az nem romantika
Nézd, milyen tüzes a hold
A tested majd mindent megold
Abban nem lehet hiba…
|
||||
7. |
Nem szerelmes szám
03:13
|
|||
És hidd el, én sírnék, én zokognék érted
És térden is csúsznék és másznék elébed
Én eldobnék mindent, hogy veled keressem
Én küzdenék érted bárkivel szemben
És tudd meg, én tenném, ha meg kéne tenni
Ha te mondanád, hogy így kéne lenni
Én lehoznám neked a napot, a holdat
Aztán majd gyújtanánk gyertyákat holnap
Félrevezethetsz – csak vezess
Félrekefélhetsz – csak szeress
Hazudozhatsz – csak beszélj
Égesd a lámpát – csak ne félj
És tudod, én oly sokszor haltam már bele
És mégis itt vagyok vágyakkal tele
Én birokra megyek az éggel is érted
Én leszek a pajzsod, a fegyvered, vérted
Én rózsaszirmokkal hinteném utad
És a sivatagban is ásnék én kutat
Hogy olthassam szomjad és őrizném álmod
A lábaid elé tenném a világot
Kigúnyolhatsz – csak nevess
Kutass utánam – csak keress
Elárulhatsz – csak jó ügyért
Higgy bennem – az Istenért…
|
Streaming and Download help
If you like Parázs Meg a Húga, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp